Hősök emlékművei

1920. augusztus 20-án szentelték fel az I. világháború hősi halottainak emlékművét a vörösvári régi temetőben, az országút mellett. Az alkotó Krasznai (Krausz) Lajos szobrász mester volt. A műkő emlékmű fő alakja egy gyalogos katonát ábrázoló féldombormű, felette koszorúban kereszt, tetején egy szárnyát széttáró, jobbra tekintő turulmadár. Az emlékmű alsó részén márványtáblába voltak vésve az elesettek nevei, ez később eltűnt. A szobrot két évtizeddel később az országzászlóval és a mécstartóval együtt áthelyezték az új óvoda elé a Hősök terére korláttal övezve. A korábban egy egyszerű léckerítéssel körülvett szobor így igazán figyelemre méltó módon kerülhetett újra a látogatók elé. Egy korabeli plakát szerint az emlékművet 1944. június 4-én avatták fel.  Idővel a szovjet katonák emlékműve is a szomszédságába került. 2014-ben felújították a szobrot és márványtáblákon ráhelyezték a 106 vörösvári és 4 itt elhunyt bosnyák katona nevét.

1991-ben készült az ’56-os emlékmű Molnár Sándor kőfaragó mester jóvoltából. Október 23-án került sor az ünnepélyes felavatásra. Az I. világháborús emlékműhöz tartozó mécstartót talapzatra helyezték. Az emelvényre tábla került a következő szöveggel:

„Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére”.

A vörösvári Fedor Lajosnak emléket állító tábla 2005 októberében került az emlékműre.

1993. március 15-én avatták fel az egykori országzászló helyén felállított 1848-as emlékművet, melyet Molnár Sándor kőfaragó készített. A félbetört kőoszlopon a szabadságot jelképező kokárdát láthatjuk.

2002. május 25-én avatták fel a II. világháborús emlékművet, amely a mécstartó régi helyére került. A Sax László kőszobrász-kőfaragó által készített emlékmű tetején egy rohamsisak látható, mely alól egy babérág hajlik le az emlékműre. A felső részre rá lettek vésve a II. világháborúban elesett vörösváriak nevei.